A lényeg hosszan kitartott aszanák, most főleg csípőnyitók, pont jó volt a hatalmas izomlázamra, persze nem múlt el teljesen, de talán jobb.
Hogy milyen hosszan?, elég hosszan, az utolsót, állítólag 15 percig tartottuk ki, az ellenségemnek sem kívánnám, ha lenne ilyen. (tudtommal nincs :)
Adho Mukha Mandukasana
Aszongyák a csípőízületben vannak elraktározva a sérelmek, gátak, lelki sebek-fájdalmak, amiket ezekkel a gyakorlatokkal lehet feloldani, mivel fájdalom által kerültek be, a feloldás sem lehet egy lányregény, mondta Timi és hiszek neki, attól függetlenül, hogy ezt már máshol is olvastam. Timit elneveztem magamban, az óra alatt kedves gyilkosnak, mosolygós gyilkosnak, szelíd gyilkosnak, kegyetlen gyilkosnak, próbáltam a lélegzésemre is összpontosítani több-kevesebb sikerrel, volt amikor már nem éreztem fájdalmat, volt amikor a húsvéti menüt tervezgettem, volt amikor majdnem röhögőgörcsöt kaptam, szóval jól elvoltam, de volt amikor arra gondoltam most hazamegyek, mert már nagyon fáj mindenem.
Azt hiszem hetente egyszer simán jöhet egy ilyen óra, ja és jógáztam álmomban ma és tegnap előtt éjszaka is.
Ma astanga half led-re megyek (Dorkával), ami rövidített sorozat, asszem csak a csónakpózig megy, aztán jöhetnek a zárók, Karinthyval élve, na végre egy egészen könnyű kis futó viszonyt fogok kötni, gondolom én, igaz tegnap is ezt gondoltam jin előtt :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése