11 óra alvás után elindultunk haza, Ótátrafüreden beköszöntünk egy régi ismerőshöz, aki süteményt sütött a tiszteletünkre és jégbe hűtött Becherovkával várt, nem lehetett nemet mondani :) utána már jó kislány voltam, de majd holnap reggel minden kiderül...
reggeli: kávé, 1 pudingos sütemény
tízórai: 2 kupica becherovka, 2 kocka rebarbarás piskóta
ebéd: pacalleves (nem olyan jó mint az otthoni)
vacsora: 1 kaukázusi kefir
Ótátrafüred még így is szép, dacára a pusztító 2004-s viharnak , már sokkal jobb, még 40-50 év és a régi lesz, mondják a helyiek. Nagyon sajnálom :(
Meg kell jegyeznem a lengyelek nagyon kedvesek, vendégszeretőek, minket magyarokat meg kiváltképp szeretnek, a konyhájuk is egész jó, nem akarnak átverni, az árak barátságosak, rengeteg gyerek van.
Zakopane pedig egy kis ékszerdoboz, hosszú sétálóutcával, amely mindig tele van, családokkal, turistákkal, bakancsosan, hátizsákostul, mindenki eszik-iszik, szóval szép volt jó volt, biztosan visszamegyünk még valamikor egy őszi túrázásra.
Itthon a mérleg a zordabbik arcát mutatta, ezért rádolgozom a holnapi mérlegelésre, teával, kefirrel... egy elfogyasztott falatot és kortyot sem bánok, ha egy hétig is kell nagyon odafigyelnem és szigorúan diétáznom, akkor sem, megéri, megérte!
Szombat
17 órája
Nem is kell bánni. :)
VálaszTörlésAzért, egy icipicit bánom, de ez már nem változtat semmit-semmin, akkor meg inkább mégse bánom... :DDD
VálaszTörlés